Az igazi túra első napja, április 9.

A már Stockholmban lévő résztvevőkkel együtt kiutaztunk az Arlanda nemzetközi repülőtérre, ahol találkoztunk a csapat további résztvevőivel (akik csak aznap érkeztek), illetve itt vártak ránk a Fjällräven képviselői.

 Kisbusszal, több körben utaztunk a Sigtuna nevű településre, ahol a 32 Rum & Kök nevű kis szállodában már vártak minket a esemény szervezői, Carl, Andreas, Johan, Sofia, Mikael.

Sigtuna-t Svédország legrégebbi településeként tartják számon, egészen a X. századig visszavezethető eredettel.

A szálloda egy hatalmas tó mellett fekszik, ami érkezésünkkor még be volt fagyva. Egyébként az időjárás itt még viszonylag enyhe volt, és hó már csak foltokban volt látható...ez persze később változott :)

Érkezésünkkor Carl fogadott bennünket, majd azonnal át is vehettük a szobáink kulcsait. A szobabesztás a csoportok szerint történt, azaz én a UK/Benelux csoport másik résztvevőjével, az angol hölggyel, Dani-vel kerültem egy szobába.

A szálloda egyébként egy tipikus svéd, nagyon színvonalas és hangulatos, 2 szintes kis szálloda volt.

A szobák elfoglalása, némi harapnivaló és az udvaron bohóckodás után el is indult a felkészülésünk első szakasza, amely alatt Johan Skullman tanított meg minket minden olyan dologra, ami a szabadban, hóban fagyban történő túléléshez szükséges.

Johan Skullman, ahogy egy magazin fogalmaz vele kapcsolatban, az északi országok szakértője, egy túlélő-guru és felszerelés-pápa. Élete nagy részét, születésétől fogva, a szabadban töltötte, hiszen egy olyan családba született, aki Svédország déli, erdős területein élt és a mindennapjait kitöltötte a halászat, vadászat és minden, ami ezzel az életmóddal összefügg, így a legjobb kezekbe kerültünk. Johan szakértelme mellett egy végtelenül kedves és mulatságos figura, akihez az út során is bármikor fordulhattunk segítségért. Nem csak kísérőként és tanácsadóként volt jelen, hanem láthatóan nagyon élvezte is az utazást és a társaságot. Ő tanított meg minket arra, hogy ne csak túléljünk, hanem megtanuljuk hogyan kell ÉLNI, azaz jól is érezni magunkat ilyen körülmények között.

Az elméleti részek elsajátítása után következett a túra addigi elizgalmasabb pillanata, amikor is végre átvehettük a várva-várt felszerelést.

Ahogy az alábbi videón is látható, ez úgy történik, hogy beenegdnek minket a szobába, ahol mindenki megkeresheti a névre szóló csomagját...kicsit olyan, mint a Karácsony...csak jobb.

 A felszerelésünk minden olyan darabot tartalmazott, amire szükségünk lehetett az út során.

A legszebb és legnagyobb darabja a Polar Parka, amit, ha valaki szobahőmérsékleten vesz fel, akkor garantált, hogy fél percen belül meg akar szabadulni tőle, ugyanis annyira meleg. Talán leginkább nagyanyáink nagy toll dunyháihoz hasonlítható a szigetelőképessége (nem véletlenül, hiszen nagyon precízen válogatott tollal töltötték meg). Az ez alá kerülő, ikonikus kék dzsekin és ezen is szerepel a résztvevő neve...valószínűleg mindannyiunk egyik legféltettebb darabja. A felszerelés darabjai az alábbi videón láthatóak, viszont nem látszik a speciális Hanwag bakancs, ami nagyon jó szolgálatot tett.

A felszerelés teljes listája Sofia blogján elérhető:

http://www.fjalldrottningen.se/get-dressed-for-fjallraven-polar-2018/

 Az oktatás és felszerelések átvétele után, természetesen, mindent felpróbáltunk, illetve volt lehetőségünk cserélni is az esetleg méretben nem megfelelő darabokat.

Ezután vacsora következett. Nem is kell mondanom, hogy az ételek és a kiszolgálás első osztályú volt, nem spórolt semmin sem a Fjällräven.

 Az első napunk hivatalos összefoglalója:

 Az első nap estéjén, az izgalom ellenére, mindenki igyekezett minél hamarabb ágyba bújni, hiszen másnap korán hajnalban indultunk is reptérre...